Csontváry Kosztka Tivadar
Titokzatos sziget
(Sziget)
Év: 
1903 körül
Technika: 
Olaj
Anyag: 
Vászon
Méret: 
35 × 50 cm
Jelzés helye: 
Jelzés nélkül
Jelzés: 
-
Kategória: 
Festmény
ID: 
000108
Kiállítások: 
Publikálva: 

 Bellák Gábor: "Egy ismerős ismeretlen. Csontváry festményéről, a Titokzatos szigetről". Artmagazin, II. évf. 4. szám, 2004. szeptember. 26-27. o.

Csontváry 163, kiállítás katalógus, Csontváry-képek Erdélyben, 2016.03.7-08.20., Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, 2016, 74-75. o.

Proveniencia: 

1998-ig Gerlóczy Péter tulajdona.

Reprodukálva: 

BÁV 42. képaukció. 1977. május 24-25. 53. kép. Kikiáltási ár: 50.000 forint. Leütési ár 75.000 forint.
Kieselbach Tamás: Modern magyar festészet 1892-1919. Budapest. 2003. 240. oldal 247. kép.
A Kovács Gábor Gyűjtemény. Vince Kiadó. Budapest. 2004. 195. oldal.
Artmagazin, II. évf. 4. szám, 2004. szeptember. 26. o. 
Veszprémi ünnepi játékok műsorfüzete. 2006. augusztus 2-6.
Kieselbach. Csontváry. Szerelem. 2006. 18. oldal.
Vasárnapi Hírek. 2008. július 27. 16. oldal.
Molnos Péter: Csontváry. Legendák fogságában. Népszabadság könyvek. Kieselbach. 2009. 45. kép.
Kieselbach Galéria falinaptára. 2011. szeptember.
Kogart. Spiritualitás a 20. századi magyar művészetben. 2010. (7. old.)

Csontváry 163, kiállítás katalógus, Csontváry-képek Erdélyben, 2016.03.7-08.20., Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, 2016. (75. old.)

Złoti Wiek. Malarstwa Wegierskiego (The Golden Age of Hungarian Painting) 1836–1936, Teksty (Texts): Andrzej Szczerski, Gábor Bellák, György Szücs, Kovács Gábor Art Foundation – National Museum in Krakow, Krakow, 2016. (122. old.)

Publikus megjegyzés: 
  „A Titokzatos sziget Csontváry legtalányosabb kompozíciója. Az sem egészen világos ugyanis, hogy mit is látunk a képen. Az azonban biztos, hogy ez a fajta látomásos, a valóságos térbeli és logikai összefüggéseket csaknem figyelmen kívül hagyó szürrealitás szinte idegen Csontváry művészetétől. A legtöbb ilyen szürrealisztikus jellegű kompozíciót (mint például a Hajótörés vagy a Hídon átvonuló társaság) 1903 körül találjuk meg az életműben. Ismeretes, hogy Csontváry 1903-ban, Gibraltárból Betlehembe hajózván Máltánál súlyos tengeri vihart élt át, de visszaemlékezéseiből azt is tudjuk, hogy az 1879-es szegedi árvíz önkéntes mentési munkái során nem kevésbé traumatikus élmények érték. Nem véletlen, hogy a „tenger” – ahogy a Szegedet elborító vízre emlékezett a festő –, amely mindig fenyegető élményeket tartogatott számára, alig inspirálta tájképfestészetét. Mindez talán csekély mértékben, de magyarázata lehet annak, hogy a jelen kép meghatározó motívuma, a tenger dominanciája miért zilálja szét a Csontvárynál egyébként mindig olyan feszes és koherens tájábrázolási logikát. Ez a kép a rossz emlékek, a negatív természeti tapasztalatok baljós és vizionárius megörökítése, ahol a művész képzeletbeli nézőpontja sem a mindig megszokott szárazföldön, a parton helyezkedik el, hanem a bizonytalanban, vagyis a vízben, a tengerben.A Titokzatos sziget kisméretű kép. Ez a körülbelül 35x50 cm-es méret kizárólag az életmű korai korszakában készült műveken alkalmazta a művész. Az első festményként számon tartott Pillangók (1893) csaknem pontosan ugyanekkora. Hasonlóan kisméretű képekkel 1901 után nem találkozunk.”– Bellák Gábor, Csontváry 163, Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, 2016, 74.o.  

Hozzászólások beküldése