Kolozsvári Művészeti Múzeum
Kolozsvár
Románia
-

<p><strong>Az ideális táj a 19. századi magyar festészetben</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-size: 13.008px; line-height: 1.538em;">Id. Markó Károly (1793–1860) művészetét a klasszicizmus és a romantika irányzatai alakították: művészetfelfogását egyaránt jellemezte az antik kor eszményeihez való visszanyúlás és a művészegyéniség belső világának feltárása.&nbsp;</span></p>

Pályakezdése Kolozsvárhoz és Pesthez kötődik, ahol művészképzés hiányában mérnöki tanulmányokat végzett, majd kisebb megszakítások után 1822-től a bécsi akadémián folytatódtak a felkészülés évei. Itt érlelődött meg benne az itáliai utazás vágya, s először 1832-ben érkezett Rómába. Az évek során számos, főleg főúri és fejedelmi megrendelést kapott, amelyek elsősorban bibliai és mitológiai jelenetekre vonatkoztak, de Markó egyre inkább a tájfestészetben találta meg önálló hangját. Hasonlóképpen nagy kedvvel örökítette meg a hétköznapi élet jeleneteit.

Hosszabb ideig dolgozott Pisában és Firenzében, emellett képeket küldött a budapesti Műegylet kiállításaira is. 1848-ban a Firenzéhez közeli Villa l’Appeggiben telepedett le. Olasz tanítványai mellett gyermekei, ifj. Károly, András, Ferenc és Katalin szintén a művészpályát választották, ám gyakori vendég volt műtermében Kovács Mihály, Molnár József, valamint Ligeti Antal, aki – Telepy Károlyhoz hasonlóan – Markó tájfelfogásának talán leghűbb őrzője.

Az ötvenes évekre datált, diófapáccal készült, szabadon kavargó vonalakkal felvázolt tájai már teljesen elrugaszkodtak az eredeti látványtól, nem vázlatok, hanem a tájrészlet gyors észlelését és rögzítését szinte rutinszerűen végző művész magabiztos, érett alkotásainak tekinthetők. Ellentmondásos egyéniségéből fakadóan nagy képeinek komponálási módszere viszont szigorúan, szinte mérnöki pontossággal követte az akadémián tanultakat.

1853-ban látogatott Magyarországra, ahol a művészkörök és a kritikusok nagy revelációval fogadták. Itt készült képei a magyar alföldi táj legszebb ábrázolásai közé sorolhatók. Halála után, 1872-ben nagy kitűntetés érte: fia, ifj. Károly ajándékaként egy önarcképe a firenzei Uffizi Képtár portrégalériájába kerülhetett. Művei megtalálhatók többek között a bécsi, pozsonyi, kassai, barcelonai, koppenhágai és mexikóvárosi közgyűjteményekben is.

A kiállítás anyagát Hessky Orsolya válogatta nagyrészt a Kovács Gábor Gyűjtemény anyagából, amelyet a kolozsvári Szépművészeti Múzeum három műve, illetve a Magyar Nemzeti Galéria festményei és grafikái egészítenek ki.

A gyűjtemény képei a kiállításon

003075_s.jpg
Khoor
József
(1817 - 1880)
Romantikus táj
000538_s.jpg
Markó
Károly, id.
(1791 - 1860)
Ideális táj alakokkal
000187_s.jpg
Telepy
Károly
(1828 - 1906)
Magaslak, Bihar (gróf Zichy Jenő vadászkastélya)
000185_s.jpg
Markó
András
(1824 - 1895)
Sziklás hegyvidéki táj
000183_s.jpg
Brodszky
Sándor
(1819 - 1901)
A Balaton Zala megyei partján
000181_s.jpg
Telepy
Károly
(1828 - 1906)
Sziklás táj
000171_s.jpg
Markó
Ferenc
(1832 - 1874)
Vihar előtt
000169_s.jpg
Markó
Ferenc
(1832 - 1874)
Nyár a mezőn
000167_s.jpg
Markó
Ferenc
(1832 - 1874)
Déli pihenő
000165_s.jpg
Markó
Károly, ifj.
(1822 - 1891)
Vízparton
000163_s.jpg
Markó
Ferenc
(1832 - 1874)
Cigányasszony gyerekkel
000161_s.jpg
Markó
András
(1824 - 1895)
Pásztor nyájjal egy hegyi ösvényen
000159_s.jpg
Molnár
József
(1821 - 1899)
Romantikus táj sziklás patakkal
000157_s.jpg
Keleti
Gusztáv
(1834 - 1902)
Erdei tisztás őzekkel
000155_s.jpg
Molnár
József
(1821 - 1899)
Tarpataki táj
000151_s.jpg
Markó
Károly, ifj.
(1822 - 1891)
Itáliai táj pihenő alakkal
000145_s.jpg
Markó
Károly, ifj.
(1822 - 1891)
Itáliai táj
000143_s.jpg
Ligeti
Antal
(1823 - 1890)
Naplemente Capri szigetén
000137_s.jpg
Ligeti
Antal
(1823 - 1890)
Itáliai látkép
000135_s.jpg
Khoor
József
(1817 - 1880)
Táj híddal
000131_s.jpg
Markó
Károly, id.
(1791 - 1860)
Appeggi táj szüretelõkkel
000129_s.jpg
Markó
Károly, id.
(1791 - 1860)
Tivoli
000125_s.jpg
Markó
Károly, id.
(1791 - 1860)
A halász
000123_s.jpg
Markó
Károly, id.
(1791 - 1860)
Itáliai táj akvadukttal és szivárvánnyal
000121_s.jpg
Markó
Károly, id.
(1791 - 1860)
Asszonyok a kútnál (Kígyóölők)
000119_s.jpg
Markó
Károly, id.
(1791 - 1860)
Átkelés a patakon
000117_s.jpg
Markó
Károly, id.
(1791 - 1860)
Itáliai táj aratókkal
000115_s.jpg
Markó
Károly, id.
(1791 - 1860)
Vihar előtt
000113_s.jpg
Markó
Károly, id.
(1791 - 1860)
A tanítványok elhívása
000111_s.jpg
Markó
Károly, id.
(1791 - 1860)
Péter elhívása
000107_s.jpg
Markó
Károly, id.
(1791 - 1860)
Diana megsiratja az elejtett szarvast
000105_s.jpg
Markó
Károly, id.
(1791 - 1860)
Diana és Callisto
000103_s.jpg
Markó
Károly, id.
(1791 - 1860)
Hylas elragadása
000101_s.jpg
Markó
Károly, id.
(1791 - 1860)
Bacchus születése
000096_s.jpg
Markó
Károly, id.
(1791 - 1860)
Ideális táj alakokkal
000094_s.jpg
Markó
Károly, id.
(1791 - 1860)
Vénusz és Ámor
000092_s.jpg
Markó
Károly, id.
(1791 - 1860)
Szent Pál hajótörése Máltánál
000090_s.jpg
Markó
Károly, id.
(1791 - 1860)
Ino és Melikertes a tengerbe zuhan
000088_s.jpg
Markó
Károly, id.
(1791 - 1860)
Pozsony látképe