A kiállítás szabadon állítja szembe vagy egymás mellé a fiatal művészek és a „nagy mesterek” munkáit, megkeresve azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek kirajzolhatják a témák, motívumok, építkezésformák, gondolati tartalmak hálózatait. A magyarországi, 1945 utáni művészetre alapvetően jellemző „hagyománykövetés” és az önkeresésből kibomló személyes Árkádiák megalkotása (Borsos Miklós, Kondor Béla, Szemethy Imre, Fischer Judit) nem választható el az adott kor politikai és társadalmi helyzetétől. Ennek a romantikus magatartásmódnak az elemeit különféle mértékben érhetjük tetten a most bemutatott alkotások esetében, amelyeket a kanonizált szituációikból és rögzült értelmezési sémáikból kibillentve új lehetőségeket vetünk fel a befogadás és az értelmezés számára.
A közel száz műből álló válogatás többnyire a magyar anyagból merített, de néhány külföldi alkotó (Dennis Oppenheim, George Marinciu, Jiří Černický) munkáját is beemelte a nemzetközi kitekintés érzékeltetésére. A hatvanas évektől napjainkig ívelő korszak művészeti termését a következő fogalmak mentén csoportosítottuk: test, természet, tudomány és történelem.
Budapest
-
A gyűjtemény képei a kiállításon
Szépfalvi
Ágnes
(
1965
-
)
Extra-Temporal 26. (People escapes into illusions and dreams that can be used as substitutes of reality.)
Szépfalvi
Ágnes
(
1965
-
)
Extra-Temporal 22. (Yes, it produces an effect quickly and can be forgotten quickly too.)
Szépfalvi
Ágnes
(
1965
-
)
Extra-Temporal 20. (The artwork has to be quick, it has to exist in as many copies as possible and at as many places as possible.)
Szépfalvi
Ágnes
(
1965
-
)
Extra-Temporal 12. (Yes, it is a trap you can never escape from. It all began with my mother.)