Kolozsvári Művészeti Múzeum
Kolozsvár
Románia
-

<p><strong>Az ideális táj a 19. századi magyar festészetben</strong></p>
<p style="text-align: justify;"><span style="font-size: 13.008px; line-height: 1.538em;">Id. Markó Károly (1793–1860) művészetét a klasszicizmus és a romantika irányzatai alakították: művészetfelfogását egyaránt jellemezte az antik kor eszményeihez való visszanyúlás és a művészegyéniség belső világának feltárása.&nbsp;</span></p>

Pályakezdése Kolozsvárhoz és Pesthez kötődik, ahol művészképzés hiányában mérnöki tanulmányokat végzett, majd kisebb megszakítások után 1822-től a bécsi akadémián folytatódtak a felkészülés évei. Itt érlelődött meg benne az itáliai utazás vágya, s először 1832-ben érkezett Rómába. Az évek során számos, főleg főúri és fejedelmi megrendelést kapott, amelyek elsősorban bibliai és mitológiai jelenetekre vonatkoztak, de Markó egyre inkább a tájfestészetben találta meg önálló hangját. Hasonlóképpen nagy kedvvel örökítette meg a hétköznapi élet jeleneteit.

Hosszabb ideig dolgozott Pisában és Firenzében, emellett képeket küldött a budapesti Műegylet kiállításaira is. 1848-ban a Firenzéhez közeli Villa l’Appeggiben telepedett le. Olasz tanítványai mellett gyermekei, ifj. Károly, András, Ferenc és Katalin szintén a művészpályát választották, ám gyakori vendég volt műtermében Kovács Mihály, Molnár József, valamint Ligeti Antal, aki – Telepy Károlyhoz hasonlóan – Markó tájfelfogásának talán leghűbb őrzője.

Az ötvenes évekre datált, diófapáccal készült, szabadon kavargó vonalakkal felvázolt tájai már teljesen elrugaszkodtak az eredeti látványtól, nem vázlatok, hanem a tájrészlet gyors észlelését és rögzítését szinte rutinszerűen végző művész magabiztos, érett alkotásainak tekinthetők. Ellentmondásos egyéniségéből fakadóan nagy képeinek komponálási módszere viszont szigorúan, szinte mérnöki pontossággal követte az akadémián tanultakat.

1853-ban látogatott Magyarországra, ahol a művészkörök és a kritikusok nagy revelációval fogadták. Itt készült képei a magyar alföldi táj legszebb ábrázolásai közé sorolhatók. Halála után, 1872-ben nagy kitűntetés érte: fia, ifj. Károly ajándékaként egy önarcképe a firenzei Uffizi Képtár portrégalériájába kerülhetett. Művei megtalálhatók többek között a bécsi, pozsonyi, kassai, barcelonai, koppenhágai és mexikóvárosi közgyűjteményekben is.

A kiállítás anyagát Hessky Orsolya válogatta nagyrészt a Kovács Gábor Gyűjtemény anyagából, amelyet a kolozsvári Szépművészeti Múzeum három műve, illetve a Magyar Nemzeti Galéria festményei és grafikái egészítenek ki.

A gyűjtemény képei a kiállításon

003075_s.jpg
Khoor
József
(
1817
-
1880
)
Romantikus táj
000538_s.jpg
Markó
Károly, id.
(
1791
-
1860
)
Ideális táj alakokkal
000187_s.jpg
Telepy
Károly
(
1828
-
1906
)
Magaslak, Bihar (gróf Zichy Jenő vadászkastélya)
000185_s.jpg
Markó
András
(
1824
-
1895
)
Sziklás hegyvidéki táj
000183_s.jpg
Brodszky
Sándor
(
1819
-
1901
)
A Balaton Zala megyei partján
000181_s.jpg
Telepy
Károly
(
1828
-
1906
)
Sziklás táj
000171_s.jpg
Markó
Ferenc
(
1832
-
1874
)
Vihar előtt
000169_s.jpg
Markó
Ferenc
(
1832
-
1874
)
Nyár a mezőn
000167_s.jpg
Markó
Ferenc
(
1832
-
1874
)
Déli pihenő
000165_s.jpg
Markó
Károly, ifj.
(
1822
-
1891
)
Vízparton
000163_s.jpg
Markó
Ferenc
(
1832
-
1874
)
Cigányasszony gyerekkel
000161_s.jpg
Markó
András
(
1824
-
1895
)
Pásztor nyájjal egy hegyi ösvényen
000159_s.jpg
Molnár
József
(
1821
-
1899
)
Romantikus táj sziklás patakkal
000157_s.jpg
Keleti
Gusztáv
(
1834
-
1902
)
Erdei tisztás őzekkel
000155_s.jpg
Molnár
József
(
1821
-
1899
)
Tarpataki táj
000151_s.jpg
Markó
Károly, ifj.
(
1822
-
1891
)
Itáliai táj pihenő alakkal
000145_s.jpg
Markó
Károly, ifj.
(
1822
-
1891
)
Itáliai táj
000143_s.jpg
Ligeti
Antal
(
1823
-
1890
)
Naplemente Capri szigetén
000137_s.jpg
Ligeti
Antal
(
1823
-
1890
)
Itáliai látkép
000135_s.jpg
Khoor
József
(
1817
-
1880
)
Táj híddal
000131_s.jpg
Markó
Károly, id.
(
1791
-
1860
)
Appeggi táj szüretelõkkel
000129_s.jpg
Markó
Károly, id.
(
1791
-
1860
)
Tivoli
000125_s.jpg
Markó
Károly, id.
(
1791
-
1860
)
A halász
000123_s.jpg
Markó
Károly, id.
(
1791
-
1860
)
Itáliai táj akvadukttal és szivárvánnyal
000121_s.jpg
Markó
Károly, id.
(
1791
-
1860
)
Asszonyok a kútnál (Kígyóölők)
000119_s.jpg
Markó
Károly, id.
(
1791
-
1860
)
Átkelés a patakon
000117_s.jpg
Markó
Károly, id.
(
1791
-
1860
)
Itáliai táj aratókkal
000115_s.jpg
Markó
Károly, id.
(
1791
-
1860
)
Vihar előtt
000113_s.jpg
Markó
Károly, id.
(
1791
-
1860
)
A tanítványok elhívása
000111_s.jpg
Markó
Károly, id.
(
1791
-
1860
)
Péter elhívása
000107_s.jpg
Markó
Károly, id.
(
1791
-
1860
)
Diana megsiratja az elejtett szarvast
000105_s.jpg
Markó
Károly, id.
(
1791
-
1860
)
Diana és Callisto
000103_s.jpg
Markó
Károly, id.
(
1791
-
1860
)
Hylas elragadása
000101_s.jpg
Markó
Károly, id.
(
1791
-
1860
)
Bacchus születése
000096_s.jpg
Markó
Károly, id.
(
1791
-
1860
)
Ideális táj alakokkal
000094_s.jpg
Markó
Károly, id.
(
1791
-
1860
)
Vénusz és Ámor
000092_s.jpg
Markó
Károly, id.
(
1791
-
1860
)
Szent Pál hajótörése Máltánál
000090_s.jpg
Markó
Károly, id.
(
1791
-
1860
)
Ino és Melikertes a tengerbe zuhan
000088_s.jpg
Markó
Károly, id.
(
1791
-
1860
)
Pozsony látképe