Barcsay Jenő: Szentendrei táj, 1930-as évek eleje

Bogdány Jakab: Csendélet madarakkal, 1700-as évek eleje

Csók István: A tavasz ébredése, 1900

Id. Markó Károly: Asszonyok a kútnál, 1836

Nyilasy Sándor: Csónakázás a tavon, 1910 körül

Telepy Károly: Folyópart csónakkal, 1897

Tóth Menyhért: Ikarus-fa, 1950-es évek második fele

Szem-fény-vesztés

KOGART Kiállítások Tihany
2018. április 22 - július 1.

A magyar realizmus mesterei

A jelenleg is folyamatosan gyarapodó Kovács Gábor Gyűjtemény a legrangosabb magyar magángyűjtemények sorába tartozik. Számos hazai és több jelentős külföldi kiállítás után most Hajóson mutatkozik be a kollekció egy olyan speciális kamaratárlattal, amely végigvezeti a látogatót a magyar festészet történetének egyik legizgalmasabb korszakán, a realista szemlélettű piktúra kialakulásán olyan alkotók ecsetje által mint Munkácsy Mihály, Paál László, Mednyánszky László, Mészöly Géza vagy Bihari Sándor.

19. századi magyar festészet a Kovács Gábor Gyűjteményben

Március 10-től a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány alapítójának, Kovács Gábornak 400 darabos, a magyar festészet történetét a 18. század elejétől a 20. század közepéig átfogó gyűjteményéből közel 100 mű lesz látható a Lendvai Várban.

A lendvai várgalériában bemutatott kiállítás reprezentatív áttekintést ad a 19. századi magyar festészet összes fontos stílusirányzatából a klasszicista kezdetektől a romantika és a realizmus térhódításán át egészen a századvég naturalizmusáig. Mindez az egyik legjelentősebb mai magyar magángyűjtemény, a Kovács Gábor Gyűjtemény remekműveiből válogatva valósul meg, aminek 19. századi egysége a legnagyobb olyan magántulajdonban lévő kollekció, mely kiemelkedő alkotásokkal képes bemutatni az 1800-as évek magyar festészetének fejlődését, elsősorban a portré-, a táj- és az életképfestészet terén.

A Kovács Gábor Gyűjtemény 20. századi színei

A Kovács Gábor Gyűjtemény újrarendezett kiállítása ezúttal a kollekció 20. századi darabjaira fókuszálva mutatja be a modern magyar művészet kialakulását olyan kiemelkedő alkotókon keresztül, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Bortnyik Sándor. A 19. század végétől a 2. világháborúig terjedő időszakban a magyar művészet szinte párhuzamosan fejlődött a nyugat-európai, különösen a francia és a német festészettel. A látogató így tanúja lehet a francia impresszionizmus térhódításának, majd a 20. század elejétől kibontakozó izmusok (fauvizmus, kubizmus, expresszionizmus, konstruktivizmus) hazai megjelenésének, és végül megfigyelheti az első világháború megrázkódtatásai után fellépő új európai irányzatok, például az art deco hatását Kádár Béla, vagy a klasszicizáló tendenciák jelentkezését Kontuly Béla művészetében. A kiállítás a korszak szimbolikus születését jelző nagybányai festőiskolától, a neósok posztimpresszionista kezdeményezésein át egészen az avantgarde irányzatokig mutatja be a Gyűjtemény súlypontjait.

A magyar festészet aranykora (1836-1936)

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány 2016. október 21. és 2017. január 22. között nagyszabású kiállítást rendez Európa egyik legrangosabb múzeumában, a Krakkói Nemzeti Múzeumban. Az átfogó tárlat a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galériával együttműködésben jön létre. A kiállítás mintegy 90 festményt mutat be: a válogatás nagy részét a nemzetközi mércével mérve is egyik legjelentősebb magyar magángyűjtemény, a Kovács Gábor Gyűjtemény és a Magyar Nemzeti Galéria kiemelkedő alkotásai adják, kiegészülve a Magyar Nemzeti Múzeum, a Kiscelli Múzeum, a Fővárosi Képtár és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány néhány darabjával.  A válogatásba olyan nagynevű festők művei kerültek, mint id. Markó Károly, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József vagy Vaszary János.

Állami elismerést kapott Kovács Gábor

197 állami kitüntetést adott át Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter augusztus 20 alkalmából a Pesti Vigadóban. ahol a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Kakasszéki Emberekért Alapítvány alapítójaként is ismert Kovács Gábor is díjat kapott."Nagyon meghatódtam, mert egyáltalán nem számítottam az elismerésre" – nyilatkozott Kovács Gábor, aki a Magyar Érdemrend középkeresztjét vehette át - "2004-ben nyitottuk meg a KOGART Galériát, amivel teljesen egyértelművé vált, hogy milyen értékeket képviselünk hazánkban és a határon kívül"

Forrás, fotó: promenad.hu

Markó és követői

Id. Markó Károly (1793–1860) művészetét a klasszicizmus és a romantika irányzatai alakították: művészetfelfogását egyaránt jellemezte az antik kor eszményeihez való visszanyúlás és a művészegyéniség belső világának feltárása. Alkotásain tetten érhetők korábbi hatások is, amit például a francia Claude Lorrain heroikus tájképeivel való szoros kapcsolat mutat. Látszólag hagyományokat követő, akadémikus kompozíciókat festett, ugyanakkor vázlatain, tanulmányrajzain mindazok az új törekvések is felfedezhetők, amelyek az önálló tájképfestészet ekkoriban kialakuló műfajában a legaktuálisabbak voltak. Papírra készített munkáit feltételezhetően – kortársaihoz hasonlóan – a helyszínen, közvetlenül a motívum előtt vázolta fel, majd műtermében dolgozta ki a teljes kompozíciót. Művei megtalálhatók többek között a bécsi, pozsonyi, kassai, barcelonai, koppenhágai és mexikóvárosi közgyűjteményekben is. A kiállítás anyagát Hessky Orsolya válogatta nagyrészt a Kovács Gábor Gyűjtemény anyagából, amelyet a kolozsvári Szépművészeti Múzeum három műve, illetve a Magyar Nemzeti Galéria festményei és grafikái egészítenek ki.

A Kovács Gábor Gyűjtemény Munkácsytól Tóth Menyhértig

Május 22-től a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány alapítójának, Kovács Gábornak közel 400 darabos, a magyar festészet történetét a 18. század elejétől a 20. század közepéig átfogó gyűjteményéből több mint 100 mű látható a hódmezővásárhelyi Tornyai János Műzeumban. 

 

A megnyitó (A Vásárhelyi TV felvétele):

Péreli Zsuzsa képzőművész kiállítása

Kovács Gábor megnyitó beszéde Péreli Zsuzsa tihanyi kiállításán.

Koszta József életmű kiállítása Hódmezővásárhelyen

20. századi festészetünk egyik legmarkánsabb képviselőjére, Koszta Józsefre (1861-1949) sajnálatosan kevés fény irányult az utóbbi évtizedekben. Kisebb kiállításoktól eltekintve utolsó gyűjteményes tárlatára a Nemzeti Szalonban került sor a halála előtti évben, 1948-ban, miután az elsők között tüntették ki Kossuth-díjjal nagyszerű életművét. 2014-ben a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány szervezésében létrejött, minden korábbinál átfogóbb életmű kiállítás 160 festményen és számos dokumentumon keresztül mutatja be Koszta József művészetét a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban.

A kiállítás főkurátora, dr. Szinyei Merse Anna tollából megjelenő gazdagon illusztrált, átfogó kutatásokon alapuló új Koszta monográfia nemzetközi kontextusba állítva tárgyalja a mester életművét. Ezen kívül soha nem publikált dokumentumok - önéletrajzok, levelezés, életrajzi adatok, emlékezések, fotók - sorával pontosítja a művészről eddig kialakult töredékes képet.

Csók István: A tavasz ébredése, 1900

Megnyílt a KOGART Kiállítások Tihany

2013. június 8-án két gyönyörű tárlattal nyitotta meg kapuit a KOGART legújabb művészeti létesítménye a balatoni község főutcáján. A megnyitóbeszédet Lévai Anikó mondta.

A Kovács Gábor Gyűjtemény anyagából A tavasz ébredése – A modern magyar festészet születése a századelőn címmel válogatott időszaki kiállítás (október 27-ig) a magyar festészet történetének talán legizgalmasabb fél évszázadán vezeti végig a látogatót. A 19. század végétől a második világháborúig tartó évtizedekben a magyar művészet szinte párhuzamosan fejlődött a nyugat európai, elsősorban a francia és a német festészettel.

Tihany vonzásában – Válogatás Borsos Miklós szobrászművész munkáiból címmel pedig a KOGART gyűjteményeinek gazdag anyagából válogatott állandó kiállítás mutatja be a 20. század egyik legnagyobb magyar szobrásza, a nyarakat 1943-tól Tihanyban töltő Borsos Miklós (1906–1990) művészetét.

További információk: www.kogarttihany.hu

Kovács Gábor bankár, műgyűjtő, filantróp, a KOGART alapítója

Kovács Gábor bankár, műgyűjtő, filantróp, a KOGART alapítója

Magyarország egyik legsikeresebb üzletembere, Kovács Gábor bankár karrierje a Magyar Nemzeti Banktól a londoni Citibank alelnöki székéig ívelt az 1980-as évek második felében. Innen hazatérve engedett az új kihívások iránti vágyának, és 1991-ben megalapította saját vállalkozását, jelenlegi nevén a Bankár Holding Zrt.-t. Majd ugyanez az indíttatás vezette a képzőművészet birodalmába, a műgyűjtés szenvedélyéhez, amely élete alapvető és máig meghatározó élménye lett, egyben új utakat nyitott gondolatai és tevékenysége számára.

„Egy falikárpit, Péreli Zsuzsa Aequilibrium című alkotása ébresztett rá 2002-ben, hogy a saját életemben rossz dimenzióban kerestem az egyensúlyt. Bankárként elsősorban a likviditási egyensúlyra törekedtem, horizontálisan, pedig az igazi egyensúlyt függőlegesen lehet megtalálni jó és rossz között. A spirituális egyensúly sokkal fontosabb. Megnyílt előttem egy másik világ. Nem a cél a legfontosabb, hanem az út, a tapasztalat megszerzése. A sors kijelöli az irányt, saját döntés alapján csak verítékes szenvedés lehetséges, a sorsszerűt kell elvégezni. Így találtak meg eddig engem ügyek: a KOGART, a Sopronbánfalvi Pálos-Karmelita Kolostor, a Világszolgálók Alapítványa. Büszkén mutatom, látjuk, tapasztaljuk, hogy hatnak másokra.

Szükségünk van olyan új értékek befogadására, amelyek a szellemi és fizikai létezésünk, bolygónk megőrzését segítik. Jövőnk érdekében a felszabadításukra kell az elkövetkező időben határozott energiákat fordítanunk, hogy választ találjunk a 21. század új társadalmi, gazdasági kihívásaira.” (Kovács Gábor)

A pénze művészeket is boldogít

Kovács Gábor az alföldi tanyavilágból jutott el a londoni bankvilág egyik vezető pozíciójába, majd megelégelve a sikert, pénzt, csillogást, 2003-ban, hárommilliárd forintos tőkéből létrehozta Budapesten a Kogartot, vagyis a Kovács Gábor Művészeti Alapítványt, s mecénási tevékenységbe kezdett. Olyan képzőművészeket támogat, akik egy idő után képesek saját lábra állni.

A 100 leggazdagabb magyar egyike, Kovács Gábor életében hosszú út vezetett odáig, hogy több mint 40 milliárdos vagyonának egy jelentős részét a művészetek szolgálatába állítsa. ...

(Márton-Koczó Ildikó: Az 50 legjobb magyar üzleti döntés – és 15 a legrosszabbak közül. c. könyvéből.)

A KOGART Ház

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány

A kiemelten közhasznú Kovács Gábor Művészeti Alapítvány 2003-ban jött létre Budapesten.
Az Alapítvány küldetése: sikerre vinni egy önként vállalt társadalmi ügyet; elérni, hogy a hazai közönség nyitottabbá váljon a kortárs művészetek iránt.

Ennek érdekében célunk:
1. A művészetek, elsősorban a képzőművészet népszerűsítése.
2. Tehetséges fiatal művészek támogatása.
3. Nemzetközi színvonalú kortárs gyűjtemény építése, döntően magyar műalkotásokból.

Az Alapítvány gyűjteménye jelenleg több mint 3000 művet tartalmaz, a kuratórium elnöke és művészeti vezetője Fertőszögi Péter.
Elsősorban a KOGART Házban rendezik meg az Alapítvány kiállításait, így nevéhez fűződik többek között Gulácsy Lajos, Kondor Béla, Szalay Lajos, Márffy Ödön, Csernus Tibor és Péreli Zsuzsa, valamint a magyar impresszionizmus művészetének bemutatása. Ugyancsak nagy siker övezte a magyar festészet 150 évét bemutató Múzeum – Körút című kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Az alapítvány KOGART-díját minden évben egy 30 évnél fiatalabb művész kapja meg a Friss-kiállítás résztvevői közül.